Miért nő újra az infláció egyes ágazatokban, miközben az átlagos mutatók csökkennek?

Az elmúlt időszakban az inflációs adatok összességében mérséklődést mutatnak, ami első ránézésre azt sugallja, hogy az árnövekedés problémája megoldódott. A valóság azonban jóval összetettebb. Miközben az átlagos inflációs mutató csökken, egyes ágazatokban az árak tovább emelkednek, sőt bizonyos területeken gyorsulás figyelhető meg. Ez nem statisztikai hiba, hanem a gazdaság szerkezetéből fakadó jelenség.

Mit mutat valójában az inflációs átlag?

Az inflációs adat egy súlyozott kosár alapján számolt átlag. Ebben különböző termékek és szolgáltatások szerepelnek, eltérő súllyal. Ha egy nagy súlyú termékcsoport – például az energia vagy az elektronikai cikkek – ára csökken, az jelentősen lehúzza az összesített mutatót, még akkor is, ha más területeken emelkedés zajlik.

Ez azt jelenti, hogy az infláció csökkenése nem egyenletes, hanem nagyon eltérő képet mutat ágazatonként.

Szolgáltatások: miért itt marad magas az infláció?

A szolgáltató szektorban az infláció jellemzően lassabban csökken, sőt egyes területeken újra emelkedik. Ennek egyik fő oka a bérköltségek szerepe. A szolgáltatások döntő részben emberi munkára épülnek, és a bérek emelkedése közvetlenül beépül az árakba.

Ilyen területek például:

• egészségügyi szolgáltatások,

• magánoktatás,

• javítási és karbantartási munkák,

• személyes szolgáltatások.

Ezekben az ágazatokban a hatékonyság növelése korlátozott, ezért az árak rugalmatlanabbak lefelé.

Az energiaárak csökkenésének torzító hatása

Az energiaárak visszaesése jelentősen javította az összinflációs mutatót, de ez a hatás nem szűrődik át automatikusan minden ágazatba. Sok szolgáltatásnál az energia csak kisebb költségtétel, így az energiaárak csökkenése nem ellensúlyozza a béremeléseket és egyéb költségnövekedést.

Ez különösen igaz azokra a szektorokra, ahol:

• magas az élőmunka-arány,

• alacsony az automatizálhatóság,

• erős a munkaerőhiány.

Élelmiszer-infláció: eltérő pályák egy ágazaton belül

Az élelmiszerárak összességében mérséklődhetnek, miközben egyes termékkörökben továbbra is drágulás tapasztalható. Az alapélelmiszerek ára gyakran stabilizálódik, de a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékeknél az árnyomás megmarad.

Ennek okai:

• csomagolási költségek növekedése,

• logisztikai díjak tartós emelkedése,

• munkaerőköltségek beépülése az árba.

Az ágazaton belüli különbségek ezért jelentősek lehetnek.

Importált infláció és árfolyamhatás

Egyes ágazatok erősebben kitettek az árfolyamváltozásoknak. Ha a nemzeti valuta gyengül, az importált alapanyagok és termékek ára emelkedik, függetlenül attól, hogy a globális inflációs környezet éppen mérséklődik.

Ez különösen érinti:

• gyógyszeripart,

• műszaki cikkeket,

• ipari alapanyagokat felhasználó szektorokat.

Az árfolyamhatás sokszor késleltetve jelenik meg, ezért hónapokkal az inflációs csúcs után is áremeléseket okozhat.

Miért érzik sokan mégis magasnak az inflációt?

A lakosság inflációérzete nem az átlagos mutatókhoz igazodik, hanem azokhoz a kiadásokhoz, amelyekkel rendszeresen találkozik. Ha a gyakran igénybe vett szolgáltatások ára emelkedik, miközben ritkábban vásárolt termékek olcsóbbak lesznek, az infláció szubjektíven magasnak érződik.

Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy az infláció statisztikailag csökken, miközben a mindennapi tapasztalat ennek ellentmond.

Ágazati verseny és árképzési mozgástér

Nem minden ágazat reagál ugyanúgy a kereslet változására. Ahol erős a verseny és könnyen helyettesíthetők a szolgáltatók, ott az árak gyorsabban alkalmazkodnak lefelé. Ahol viszont koncentrált piac működik, az árak „beragadnak”.

Jellemzően lassabban csökkennek az árak ott, ahol:

• kevés szereplő van,

• magasak a belépési korlátok,

• speciális szaktudás szükséges.

Ez tovább növeli az ágazati inflációs különbségeket.

Miért nem átmeneti jelenség az ágazati eltérés?

Az ágazatok közötti inflációs különbségek strukturális okokra vezethetők vissza. A munkaerőpiaci feszültségek, a technológiai különbségek és a költségszerkezetek eltérései tartósan fennmaradhatnak.

Ez azt jelenti, hogy az összinfláció csökkenése mellett egyes szektorokban:

• az árak tovább nőnek,

• vagy csak nagyon lassan mérséklődnek.

Mit jelent mindez gazdasági szempontból?

Az infláció értelmezésekor egyre kevésbé elegendő az egyetlen headline adat figyelése. A gazdasági döntésekhez – legyen szó vállalkozásról, beruházásról vagy árazásról – ágazati bontású inflációs elemzésre van szükség.

Az infláció valódi képe az ágazatok szintjén

Az infláció csökkenése nem jelenti azt, hogy minden drágulási nyomás megszűnt. A gazdaság különböző területei eltérő pályán mozognak, és ezek a különbségek hosszabb távon is fennmaradhatnak. Az ágazati infláció megértése nélkül az összkép félrevezető lehet, ezért a valós folyamatok megítéléséhez nem az átlagot, hanem a részleteket kell figyelni.