Klímás fűtés vagy gáz: hogyan érdemes választani?

A fűtési szezon közeledtével egyre többen teszik fel a kérdést: érdemes klímával fűteni, vagy jobb maradni a hagyományos gázfűtésnél? Erre nincs minden otthonra érvényes válasz. A megfelelő megoldást az ingatlan mérete, szigetelése, a meglévő fűtési rendszer és a használati szokások együtt határozzák meg.

Egy kisebb, jól szigetelt lakásban a klíma gyors és rugalmas fűtési lehetőséget jelenthet. Egy nagyobb családi házban, ahol már korszerű központi gázfűtés működik, viszont nem feltétlenül célszerű teljesen lecserélni a meglévő rendszert.

A két megoldás akár egymás mellett is jól működhet.

Másképp állít elő meleget a klíma és a gázkazán

A gázkazán földgáz elégetésével termel hőt. Ez a hő jellemzően radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül jut el a lakás helyiségeibe.

A hűtő-fűtő klíma más elven működik. Hőszivattyúként a kültéri levegőből vesz fel hőt, majd ezt juttatja a lakásba.

Ezért a klíma nem úgy működik, mint egy egyszerű elektromos hősugárzó. A felhasznált villamos energia segítségével hőt szállít egyik helyről a másikra.

Ennek hatékonyságáról több műszaki adat is információt ad. Fűtési célú választásnál például érdemes figyelni a SCOP értékre, a fűtési teljesítményre és arra is, milyen külső hőmérséklet mellett képes működni a készülék.

Mikor lehet jó választás a klímás fűtés?

A klíma egyik előnye a gyorsaság.

Ha ősszel csak estére hűl le a nappali, nem feltétlenül szeretnénk az egész lakás központi fűtését hosszabb időre bekapcsolni. Egy hűtő-fűtő klímával célzottan azt a helyiséget lehet felmelegíteni, ahol éppen tartózkodunk.

Ez praktikus lehet például:

• kisebb lakásban,

• jól szigetelt ingatlanban,

• egy-egy helyiség fűtésére,

• őszi és tavaszi ráfűtésre,

• ritkábban használt szobában,

• vagy akkor, ha ugyanazzal a készülékkel nyáron hűteni is szeretnénk.

A helyiségenkénti szabályozhatóság szintén előny lehet. Nem szükséges minden szobát azonos hőmérsékleten tartani, ha azokat nem használjuk egyszerre.

Egész télen is lehet klímával fűteni?

Megfelelő készülékkel igen, de itt már fontos különbséget tenni az alkalmi ráfűtés és a rendszeres téli használat között.

Attól, hogy egy klíma képes fűtési üzemmódban működni, még nem biztos, hogy minden körülmény között ideális fő fűtési megoldás.

Ha a készülék decemberben, januárban és februárban is rendszeresen működne, érdemes megvizsgálni:

• a fűtési teljesítményt,

• a SCOP értéket,

• a hideg időben nyújtott teljesítményt,

• a megengedett működési tartományt,

• a kültéri egység kialakítását,

• valamint a H tarifa lehetőségét.

A Fisher klímák között is találhatók olyan modellek, amelyeknél a fűtési használat hangsúlyosabb szempont. A megfelelő készüléket azonban mindig az adott helyiség és a tervezett használat alapján érdemes kiválasztani.

Nem feltétlenül a legerősebb vagy a legtöbb funkcióval rendelkező klíma lesz a legjobb választás.

Mikor lehet praktikusabb a gázfűtés?

Egy nagyobb családi ház egészen más helyzetet jelenthet.

Ha már kiépített, korszerű gázkazán működik radiátorokkal vagy padlófűtéssel, a rendszer egyszerre több helyiséget képes kiszolgálni. Ilyenkor a gázfűtés használata továbbra is kényelmes lehet.

Klímával több különálló szoba fűtéséhez gyakran több beltéri egységre van szükség.

Az alaprajz sokat számít. Egy nyitott nappali-konyha területét könnyebb lehet egy készülékkel temperálni, mint egy hosszú folyosóról nyíló három külön hálószobát.

A hőérzet is eltér.

A klíma meleg levegőt fúj a helyiségbe. Ez gyorsan érezhető meleget biztosít, ugyanakkor légmozgással jár. Radiátoros vagy padlófűtésnél nincs ilyen közvetlen befúvás, és a hőleadás is más módon történik.

Ezért a komfortot is érdemes beleszámítani a döntésbe.

Nem mindig kell választani a kettő között

A klíma és a gázfűtés nem feltétlenül egymás ellenfele.

Sok otthonban működhet olyan megoldás, hogy ősszel és tavasszal a klímát használják gyors ráfűtésre, a hidegebb téli időszakban pedig a központi rendszer is bekapcsol.

Ez különösen praktikus lehet akkor, ha a klímát nyári hűtés miatt egyébként is telepítenénk.

Így egyetlen rendszer két évszakban is használható, miközben a meglévő gázfűtés megmaradhat a nagyobb fűtési igényű időszakokra.

A fogyasztásnál a szigetelést sem szabad kihagyni

Akár klímát, akár gázfűtést használunk, az épület hővesztesége alapvetően befolyásolja a fogyasztást.

Ha a falakon, ablakokon vagy a tetőn keresztül gyorsan távozik a meleg, a fűtési rendszernek folyamatosan pótolnia kell az elvesztett energiát.

Ezért két azonos méretű lakás fűtési költsége között is nagy különbség lehet.

Számít például:

• a szigetelés,

• az ablakok állapota,

• a belmagasság,

• a tájolás,

• a kívánt beltéri hőmérséklet,

• és a napi használat.

Önmagában tehát egy kedvező energiaosztály vagy magas SCOP érték sem mondja meg, mennyibe kerül majd egy teljes téli szezon.

A H tarifa is befolyásolhatja a döntést

Ha a klímát rendszeresen fűtésre használnánk, érdemes megvizsgálni a H tarifa lehetőségét is.

Ez kedvezményes villamosenergia-elszámolást biztosíthat az arra jogosult hőszivattyús rendszerekhez a fűtési időszakban.

A lehetőség azonban műszaki feltételekhez kötött. A megfelelő készülék mellett az elektromos rendszer és a mérés kialakítása is számít.

Ezért célszerű már a klímavásárlás előtt tisztázni, hogy alkalmi ráfűtésről vagy rendszeres téli fűtésről van-e szó.

A megfelelő méretezés kulcskérdés

Fűtéshez sem érdemes kizárólag a szoba négyzetmétere alapján klímát választani.

Figyelembe kell venni a helyiség hőveszteségét, szigetelését, tájolását, nyílászáróit és a tervezett használatot.

Egy túl kis teljesítményű készülék hidegebb időben hosszú ideig magas terheléssel működhet, miközben nem biztos, hogy megfelelő komfortot biztosít.

A túlméretezés sem feltétlenül jó megoldás.

Ezért rendszeres téli fűtésnél különösen fontos az előzetes tervezés.

A telepítés minősége is számít

Egy jó klíma önmagában még nem jelent jól működő rendszert.

A beltéri egység helye meghatározza, hogyan oszlik el a meleg levegő. Nem szerencsés például közvetlenül ágyra, kanapéra vagy íróasztalra irányítani a légáramot.

A kültéri egységnél szintén fontos a megfelelő hely, a stabil rögzítés és a jó légáramlás.

Téli használatnál a leolvasztás során keletkező víz elvezetésével is számolni kell.

A szakszerű csövezés, vákuumozás és elektromos kialakítás szintén része a megbízható rendszernek. Ezért fűtésre tervezett készüléknél különösen fontos a szakszerű klímaszerelés.

Klíma vagy gáz: nincs minden otthonra egyetlen válasz

Kisebb, jól szigetelt ingatlanban, átmeneti ráfűtésnél vagy helyiségenkénti szabályozásnál a klíma kényelmes megoldás lehet.

Nagyobb, sok különálló szobával rendelkező családi háznál egy meglévő, korszerű központi gázfűtés használata továbbra is praktikus lehet.

A két rendszer pedig akár kiegészítheti egymást.

A döntés előtt ezért nemcsak az energia árát érdemes megnézni. Ugyanilyen fontos a beruházás költsége, az ingatlan állapota, a fűtendő helyiségek száma, a komfortigény és az, hogy nyáron hűtésre is szeretnénk-e használni ugyanazt a berendezést.

A jó megoldás mindig az, amelyik az adott otthonhoz és a tényleges használathoz igazodik.